ridehouse gyerektábor beszámoló

Idén 5-ik alkalommal került megrendezésre a Ridehouse Snowboard Gyerektábor és Verseny. A szervezők célja, hogy a hazai snowboard utánpótlást segítsék. Az egy hetes táborban a teljesen kezdők is eljutottak olyan szintre, hogy az utolsó napon megrendezett háziversenyen, már bátran szlalomoztak le a kapuk között. Elsősorban 8-16 éves gyerekek vettek részt a hét napos oktatáson, de idén is akadtak fiatalabb táborlakók. A legfiatalabb résztvevő 2001-es születésű és olyan jó eredményt ért el, hogy több srácot is maga mögé utasított.



A szervezők célja az volt, hogy igazi csapathangulatot alakítsanak ki és ezzel elősegítsék, hogy az azonos korosztályba tartozó gyerekek barátokra is leljenek a tábor alatt. A napi 2x2 óra snowboard oktatás mellett, esténként kiegészítő programok várták a fiatalokat. Az igazán sikeres táborról azonban meséljenek maguk a gyerekek. Íme egy-két szösszenet „gyerekszáj” módra:

Szigeti Viktor (Szigi), 14 éves

A lányok és fiúk tudásuk szerint 5 csoportra lettek szétosztva. A verseny előtti utolsó 2 napon kitűzött pályán gyakorolhattak a gyerekek. Itt kipróbálhatták, hogyan edzenek a ,,profik” a kapuk között. A tábor ideje alatt az időjárás minden oldalát megmutatta, volt havazás, szikrázó napsütés és sajnos a verseny napján szakadó eső is.

Veszelovszki Janka, 10 éves

Jó volt. Szerintem jól kitalálták, hogy legyen csocsó verseny, darts verseny. Az is tetszett, hogy mindenki kapott a végén ajándékot, még aki nem is ért el helyezést. Az nem tetszett benne, hogy eltörött a kezem. A Ridehouse is nagyon tetszett. A szállás. Lehetne több gyerek. Meg a sípályán bárcsak többet mentünk volna a szűzhóban. A szánkózás tetszett a legjobban a snowboardozáson kívül.

Veszelovszki Soma, 11 éves

Nagyon tetszett a Ridehouse tábora. Szerintem nagyszerű időt fogtunk ki, mert nem volt hideg, de nem is ragadt a hó. A külön programokat sem felejtem el, beleértve a fürdést is, de nekem leginkább a szánkózás jött be. Kár, hogy nem mehettünk még egy kört.
A táborvégi verseny se volt semmi. Volt benne egy kis pályasüppedés is, úgyhogy csak annyit üzenek Zazának és a többieknek: Köszi a tábort. Remélem, találkozunk jövőre is.

Szabó Krisztián, 15 éves

Nekem ez még csak a 2. gyerektáborom volt, de nagyon élveztem. Amikor megérkeztem a házba, már mindenki ott volt és ment a sürgés-forgás. A vacsorán már túl voltak a többiek, és kezdődött is a megbeszélés. Mindenki bemutatkozott, elmondta mióta és milyen szinten boardozik. Aztán már nagyon késő volt és mentünk is lefeküdni. Zaza, (mint minden este) jött ellenőrizni és mindenkitől begyűjtötte a PSP-ket ill. Nintendokat, hogy ne maradjunk ébren egész éjjel. Másnap reggel korán keltünk, reggeli, készülődés, és mivel az első buszt lekéstük, a következő mini járattal mentünk. Planai-on, a középállomáson szálltunk ki és kezdődött a bemelegítés a szokásos futással. Aztán beosztottak minket csoportokba és indultunk Ride-olni! Első nap még nem volt olyan sok hó, de a következő napokon már elszabadult a „pokol”. Hétfőn este csó-csó verseny volt, amire mindenki nevezett. Egy baj volt vele: a párokat sorsolták, így természetesen azok a gyerekek nyertek, akik az oktatókkal voltak! Másnap ismét szakadt a hó, na akkor már nem bírtuk ki, hogy be ne menjünk az erdőbe Freeride-olni. Nagyon tetszett az a nap, szerintem mindenkinek. Este jött az éjszakai szánkózás. Mindenki lökdöste és előzgette a másikat! Mire hazaértünk megint menni kellett aludni. A szerdai napot ismét az erdőben töltöttük, ahol találtunk egy nagyon jó Backcountry ugratót, amit kicsit feljavítottunk, ráfutót csináltunk, és már jöhetett is az ugrálás. Valaki már a frontflippet gyakorolta, ám volt olyan, aki még csak ugrálni tanult. Hamar eltelt az idő és sietnünk kellett vissza. Csütörtökön már nem volt ekkora lazulás, mert jött a „kemény” edzés. Zaza tűzött pályát és abban gyakoroltunk. Szerintem mindenki jól teljesített, és este jött a jól „megérdemelt” élményfürdőzés! De aznap korán le kellett feküdnünk, mert nagyon ki volt merülve a társaság. Másnap ismét jött a pályában gyakorlás, de szerencsére délutánra Zaza már engedett és még utoljára kiélvezhettük magunkat a pályán. Este a szálláson már mindenki készülődött, mert másnap utaztunk haza! Végül eljött a szombat és a verseny! Ismét bemelegítéssel kezdtük a napot, aztán egy-két csúszás, amíg kitűzték a pályát, és jöhetett a verseny! Ezen a kis háziversenyen mindenki indult! De komolyan mindenki! Attól a lánytól kezdve, akinek mind a két keze eltört egészen KUBU maciig!
Végül megvolt az Utolsó ebéd a hüttében, aztán visszamentünk a házba, hogy mindenki átöltözzön. Sajnos elérkezett a fájdalmas búcsú ideje (ami tényleg nagyon fájdalmas volt). Mindenki utazott haza…
Hát, srácok én azt hiszem nagyon jó tábor volt, és jövőre találkozzunk ugyanitt, ugyanekkor!

Ui.: Köszönetet szeretnék mondani elsősorban Zazának, aki minden évben nagyon jó tábort hoz össze a gyerekeknek és isten tartsa meg jó szokását, az összes többi oktatónak aki segített a táborban a sok szétszórt gyereknek, és végül de nem utolsó sorban a „Kubunak” aki biztosította nekünk a sok finom üdítőt!

Köszönet az oktatóknak:

Fenyvesi Zsófia
Soós Csaba
Bordács Mikós
Jelisztratov Szergej
Zarándy András